UAM - Magyar szak

Pole tekstowe: A POZNANI MAGYAR SZAK HIVATALOS HONLAPJA

A szak rövid története

Előzmények: a poznani Magyar Nyelvi Lektorátus

1934. okt. 21-én írták alá az első lengyel-magyar államközi kulturális egyezményt. Megnyílt a varsói Magyar Intézet, Budapesten pedig a Lengyel Intézet. Ugyanebben az évben, Poznańban – először az UAM története során – magyar nyelvi lektorátus alakult. Kezdeményezője Magyarország tiszteletbeli konzulja, Hidy János (Jan Hidy) volt, aki 1934. aug. 6-án fordult a poznani UAM akkori dékánjához azon javaslattal, hogy az 1934/35. tanévtől kezdődően hozzanak létre magyar nyelvi lektorátust. Javaslatát dr. Divéky Adorján, a varsói Magyar Intézet akkori igazgatója, a Varsói Egyetem docense támogatta, aki számos tudományos cikket írt a lengyel-magyar kapcsolatokról.

Az 1934/35. tanév II. trimeszterében 10 hallgatóval kezdte meg működését a Magyar Nyelvi Lektorátus. Az 1935/36-os tanévben nőtt az érdeklődés: az I. trimeszter 12 hallgatóval indult, a II. már 17 fővel, a III. pedig 18 hallgatót számlált. A hallgatóság kezdőkre és haladókra volt osztva. Az I-II. trimeszterben nyelvtant, illetve helyesírást, a haladó csoportban deklinációt, a III. trimeszterben pedig nyelvtörténetet, etimológiát és magyar folklórt tanultak. Csak két évig működött a lektorátus, mert Hidy János Debrecenben kapott munkát.

Megalapítása és helye a Nyelvészeti Intézetben

A Magyar Szak megalapításának ötlete 1991. június 28-án született az 1956-os poznani munkásfelkelés 35. évfordulójának ünnepségei után (többek között Engelmayer Ákos, akkori varsói magyar nagykövet, Kovács István kultúrattasé, valamint Hegedűs B. András, az 1956-os Intézet igazgatójának társaságában Brendel János lakásán). Engelmayer Ákos folyamodott ezzel a kezdeményezéssel 1991 októberében a poznani Adam Mickiewicz Egyetem rektorához, Jerzy Fedorowski professzorhoz, aki nyitottnak mutatkozott a kérelem iránt, s a Neofilológia Kar akkori dékánjának, Tadeusz Zgółka professzornak a szíves közreműködésével meg is találta a befogadó közeget: az Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéket. Ennek vezetője Jerzy Bańczerowski professzor volt, aki Magyarországon doktorált 1964-ben finnugor nyelvészetből. Egy évvel később, 1992. október 1-jén meg is kezdte működését a Magyar Szak.

A szak a Katedra Językoznawstwa Ogólnego i Stosowanego (Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék), a későbbi Instytut Lingwistyki, illetve új nevén: Instytut Językoznawstwa (Nyelvészeti Intézet) keretein belül – speciális stúdiumként – illeszkedett az egyetemi rendszerbe. Hivatalosan 1995. febr. 28-án alapították meg a Pracownia Hungarystykit („Magyar Műhely”-t), melyet Brendel János megbízott vezető irányított, aki már 1992 óta a stúdium megbízott vezetője volt (alapító okirat az 1. függelékben).

2001. október 8-án elnyerte a Zakład Hungarystyki („Magyar Szakcsoport”, a műhely után következő intézményi rang) besorolást, s kurátora Jerzy Bańczerowski professzor, a Nyelvészeti Intézet igazgatója lett. A Magyar Szak az intézetben helyet kapó három (2003-tól négy) szak egyike – az információs rendszerek (informacja naukowa), az etnolingvisztika (és a koreai) mellett. A 2002/03-as tanévben hat oktató (köztük négy magyar) – egy professzor, egy adjunktus, három előadó (wykładowca) és a magyarországi lektor – látta el a szakra háruló teendőket, a 2003/04 tanévben a létszám ötre csökkent Brendel János nyugdíjba vonulásával, Gizińska Csilla pedig adjunktussá lépett elő. Három volt hallgatónk doktori tanulmányokat folytat, s részt vesz az oktatásban.

További információk a poznańi magyar szakról

A Királyi Palota

és a Lánchíd